Évekig kellene tartania annak az időszaknak, amíg a gyermek átszokik az óvodából az iskolai életbe. Jelenleg azonban az ovisok a szabad játékból, az önfeledt mindennapokból egy rendkívül szigorú, szabályokkal, felelősséggel és gyakran versenyhelyzetekkel terhelt iskolai környezetbe kerülnek, ezért nehezen elkerülhető a gyermekeket érő stressz, ám a testmozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítséget jelenthet – mondta lapunknak Csányi Tamás, a Magyar Diáksportszövetség szakmai főtanácsadója.

Elsősnek lenni nagy élmény, ugyanakkor számos kihívást is magában rejt. A kezdeti, izgalommal és várakozással teli időszakot követően gyakran fordul elő, hogy a kisiskolás fáradtságra, rosszullétre panaszkodik.

A fizikai tünetek hátterében sokszor a gyerekeket érő stressz áll. A mozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítség – derül ki a Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) szakmai anyagából.

– Az óvodából az iskolába való átmenet idejét években kellene mérni, de napjainkban a gyerekek a szabad játékból, az önfeledt óvodai létből egy rendkívül szigorú, szabályokkal, felelősséggel és gyakran versenyhelyzetekkel tűzdelt iskolai környezetbe kerülnek, ezért nehezen elkerülhető az őket érő stressz.

Ám a testmozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítséget jelenthet – mondta lapunknak Csányi Tamás, az MDSZ szakmai főtanácsadója. A megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás nemcsak a túlzott stressz kezelésében segíthet, hanem a beilleszkedést is jelentősen megkönnyítheti.

Vida Ágnes gyermekpszichológus szerint az óvodában a kisgyerekek szabadon mozoghatnak, sokkal több idő van a játékra, és az óvodai programok során is van lehetőségük felállni, mocorogni.

Az új – iskolai élettel járó – szabályok, elvárások és a mozgásszegényebb életmód együttesen ahhoz vezet, hogy a kisgyerek fáradtabb, feszültebb lesz. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szülő hogyan reagál gyermeke viselkedésére, állapotára.

– A szülők szeretnének az iskola elvárásainak is megfelelni, ezért gyakran otthon is leültetik a gyereket, gyakoroltatják az iskolai feladatokat, a fáradtságot pedig inkább vitaminkészítményekkel igyekeznek kezelni, vagy pedig a passzív pihenést választják az aktív helyett.

A mesenézés, videojátékozás azonban nem segít hatékonyan levezetni a gyermek energiáit és pótolni a mozgáshiányt. A stresszt legjobban úgy mérsékelhetjük, ha az iskola után a szabad levegőn töltjük az időt, sétálunk, biciklizünk, labdázunk, játszóterezünk, és hétvégenként is törekszünk minél több időt a szabad levegőn tölteni mozgással – hangsúlyozza a szakember.

A testmozgásnak és a sportnak tehát nemcsak fizikai, de lélektani szempontból is pótolhatatlan hatása van. Az iskolai időszak kezdetével – miközben egyre nagyobb arányt tesz ki a diák napi rutinjában az ülő, statikus tevékenység – a napi mozgásszükséglet továbbra is legalább egy óra lenne, ezért a sportolás a kiegyensúlyozott fejlődésnek is fontos eleme.

– Az úgynevezett grassroots szellemiség olyan tanulási környezetet teremt, amely az eredménykényszer helyett az élményekre, az együttműködésre, a kihívásokra és a mozgás örömére helyezi a hangsúlyt.

Ezt úgy kell megoldani, hogy egy időben minél több gyermek legyen aktív – magyarázta lapunknak Csányi Tamás, aki példaként azt mondta, hogy egy harmincfős osztály esetében nem javasolt például a kieséses fogójáték.

– A grassroots szellemiség alapján nem esnek ki a gyerekek, hanem például akit megfognak, az leguggol, és pacsijátékkal kiválthatják a társai – mondta az MDSZ szakmai főtanácsadója.

Forrás:https://magyaridok.hu